Gilgames

Beszélgetés

 Szucsán Károly montreáli festőművésszel

Mikor megpillantottam Charles Sucsan (Szucsán Károly) festőművész munkáit, nyomban éreztem, hogy egy kimagasló tehetséggel állok szemben. A képei különleges energiát sugároztak: a többségtől való másságot, a vonalvezetés mozdulatának erejét, egy különleges képzőművészetet - az általa feltalált geometrikus figurákba öltött érzelmi stílust, amely a sajátságos ábráknak különleges értelmet és érzelmet ad. Sokoldalúsága mellett a képei a csak neki tulajdonítható egyéni kézjeggyel rendelkeznek.

2004 tavaszán a művész boldogan mutatta be élete nagy munkájának első részét - három alkotást a Gilgámes sorozatból…

Tudományosan bizonyított, hogy Gilgámes élő személy volt az időszámításunk előtti 28 században élt. Róla egy eposz maradt meg, az emberiség legősibb irodalmi alkotásai közé tartozó páratlan remekmű, amelynek témái tovább élnek a későbbi bibliai történetekben és a görög mitológiában…

2004-ben csak három kép volt készen. Azóta elkészült az egész sorozat- 12 képből álló sorozat, amely hamarosan megtekinthető lesz először a kanadai majd a külföldi közönség számára.

Hány éves korában érezte meg, hogy a művészet világához tartozik?

Párizsban, 17 éves koromban, a tanulással és a szakmaválasztással küszködve. Az első a zene volt: a zongora. A legjobb zeneiskolába jártam, de az anyagi nehézségek miatt fel kellett adnom. Egyik iskolatársammal és jóbarátommal együtt, akinek spanyol kerámikus apja Picasso barátja volt, a képzőművészeti pályát választottuk. Az édesapja műhelyébe iratkoztunk be tanoncoknak. Így ismerkedtem meg az ecset elbűvölő erejével. Párhuzamosan, a képzőművészeti tanfolyamot folytatva Párizsban, az újjáéledő művészeti világ befolyása alatt a képzőművészeti pályára lettem beoltva örökre.

Hogy érik meg a festőművészben az alkotás?

 

Több fajta ihlet alapján történik. Az érzelmek pillanatnyi hatása, amelyekből többnyire egy tervszerű alkotás keletkezik. Ez a szakmai törvények alapja. Ha a művész nem ihletből alkot, az rögtön meglátszik a munkáján.

Több fajta irányzat is képviselve van a munkáiban. Melyik a kedvence?

A pillanatnyi irányzat, amit követek, az absztrakt expressionista, a Gilgámes miatt. Szeretem a geometrikussságot az alkotásaimban, a különböző technikákat, amikkel dolgozom. A Gilgámes sorozatban egy saját, többfajta stílusból szintetizált rendszert használtam, ahogy a művésztörténészek és kritikusok állítják, egy egyéni Sucsan formát.

Milyen nyelven gondolkodik?

Első nyelvem a francia, így érthető, hogy franciául. De beszélek angolul is. A feleségem, Dóra, magyar, és most már majdnem tökéletesen beszélek magyarul is.

Van e hobbi és milyen?

Igen, a művészettörténet, amelyből az emberiség világtörténelmének ismerete érdekel. Magyar származásúként az őseim történelmének megismerése is erősen vonz. Ebből kifolyólag természetesen a nemzetközi politika is.

Élete folyamán hol állított ki? Milyen díjakat nyert?

Egy fél évszázad alkotói munka után minden helyet nem tudnék felsorolni. Canadában Montréal, Quebec, Ottawa, Toronto, Vancouver. Az USA-ban New York, Chicago, Wilkes Barre, Pen., Franciaországban Enghien-Les-Bains, Németországban Hamburg, Magyarországon Budapest, és sok más kisebb helyen. Említésre méltó díj a híres francia társaság az "Art-Science-Lettre" diplomája volt 1998-ban.

Miért volt fontos a Gilgámes témát újraébreszteni, átélni saját képeiben, megalkotni?

A Gilgámes sorozatot életművemként lehet értékelni. Két céllal készült: rámutatni az ókori történelem szellemi hatására az emberiségre és a mai gondolkozás kialakulására, aminek nagy részben nincsen tudatában az emberiség. A másik pedig az, hogy a Földön élő civilizáció egyik nagy remekművét az én stílusomban vinni a közönség elé.

Hogy is jött a Gilgámes vízió?

Fiatalabb koromban meghatott a 6000 évvel ezelőti Susa-ban (Irán területén) talált kerámiai darabok felületének diszítési stílusa. A mai modernnek is megfelelne. Főleg a finomsága rázott meg. Megértettem, hogy akik alkották ezeket a formákat azok egy magas kultúrájú civilizációban élhettek. Máskülönben a primitív stílus volt jellemző az általános neolotikus időszakra. Ez a kontraszt és a kiváncsiság késztetett részletesebb kutatásokra. Ezt mondhatnánk egy megelőző víziónak.

Akkor voltak további víziók is?

Később, mit ad Isten! Badinyi Ferenc Montréálban tartózkodik, és előadást tart a sumér-magyar rokonságról. A "Kaldeától Isztergamig" könyvét megveszem, de akkor még nem tudok jól magyarul, így csak kb. 20 év múlva próbálom olvasni. A könyv nagy hatással volt rám. Így a mezopotámiai őstörténelem még érdekesebbé vált számomra. A Gilgámes eposzt részben ismertem. Annak felfedezése riadalmat okozott a francia értelmiség között a huszadik század elején. A szálak összefolytak, és a téma nagyon kezdett érdekelni.

Mi volt tovább?

Párizsban, a Louvre múzeumban, újból megtekinthettem a Susa kerámiákat. Ott bukkantam rá a Gilgámes eposz eredeti szövegére franciául. Ott jött az újabb erőszakos vízió, valami sugalmazás, hogy a Gilgámes királyt ábrázoljam abban a vonalas geometrikus stílusban, amiben akkor dolgoztam.

Akkor készült el a kis Gilgámes festmény, amely egy akkora belső megelégedettséget adott nekem, hogy elhatároztam, hogy a Gilgámes eposz fontosságának ismertetése érdekében illusztrációkat alkotok nagy fesmények formájában.

Nekem ez egy különleges alkotó lehetőséget nyújt, és egyúttal ajándék is lesz az emberiség számára az életem végén…

Kronológiailag mikor készültek az alkotások?

Az első három kép 1996-ban készült el, de különböző problémák miatt elhúzódott és csak 2007-ben tudtam mindent félre téve az alkotásra fordítani a megmaradt energiámat és nyugdíj alapomat. Tudni kell azt, hogy nagyon független beállítottságú vagyok, és semmiféle támogatással járó függő viszonyt nem fogadtam el a szakmai pályafutásom alatt. A művészeti szabadságnak ára van még a demokráciában is. Azonban örülök, hogy a 12 Gilgámes festmény is elkészült, ami óriási lelki megnyugvást okozott nekem.

Hallhatnánk nagyon röviden a Gilgames történetét?

A Gilgámes eposz a 19-ik század folyamán az iraki kutatások alatt került napvilágra.

Gilgámes fél-isten fél-ember, Uruk Király. Az eposz körülbelül a kr.e. 2800 korszakból való, amelyet ékírásos formában agyagtáblákon találtak meg. Tartalma az ember teremtéséről, az özönvíz pusztitásáról és megmaradásáról, az Istenek harcáról

, és főleg Gilgámes király barátságáról az Istenek által "teremtett" testvéri baráttal, Enkidúval való kapcsolatáról szól. A két ember kalandjai rámutatnak az élet alapkérdéseire, a "félisten" Gilgámes halhatatlanságának keresésére…

Utanapisthim az eposz szerint az egyedüli ember, akinek az Istenek megadták az örök életet, s akit Gilgámes az özönvíz után keres fel hogy megtudja tőle az örök élet titkát… Utnapistthim története hasonlít a Bibliai Noé történetére. Gilgámes páratlan fizikai ereje és hősies kalandjai továbbéltek a görög mítoszban, Herkules figurájában… Gilgámes hosszadalmas kutatás után végülis belátja, hogy felesleges harcolni a földön a halhatatlanságért vagyis a földi örök életért…

Hol lesz megtekinthető a sorozat?

Előreláthatóan a McMichael Múzeumban. A családom tagjai, a feleségem és gyermekeim segitenek a szervezésben. De a munkáim másolatai megtekinthetők a honlapomon:

www.sucsan.ca, ahol az érdeklődőkkel szívesen kommunikálok.

Török Erzsébet